Ennyire elesettnek még nem éreztem magam... leéltem már 33 évet, de még sose voltam ennyire padlón egy pasi miatt se.
Hogy Ő lenne a nagy Ő???? Azért van ez????
Vagy mért????
Volt, hogy valakivel nem jött össze az akkori helyzetünk miatt, de mindig tovább tudtam menni.... voltak rossz időszakaim, de csak pár hónapig...aztán mindig jobb lett.
Most ez más, és nem értem mért. Másfél éve tart már....
Én ezt nem akartam! Nem akartam így érezni iránta!!!!! gyűlölöm ezt az érzést!!!!! nem akarok így érzni!!!! fáááááájjjjj!!!! és nem tudom mitől lenne jobb.
Hiába figyel rám, hiába törődik velem..... nekem csak fáj:
hogy nem lehetek a közelében,
hogy nem érinthetem,
hogy nem ölelhetem,
hogy nem csókolhatom....
Fáj, hogy ha elbúcsúzunk és könny gyűlik a szemembe, mert én még maradni akarok....és hallgatni, nézni ŐT!

Tegnap beszéltem Vele telefonon, mert nagyon rossz volt minden és annyira próbált segíteni.... de tudom, hogy nem lesz ettől se jobb...csak rövid ideig, de aztán minden ugyanolyan lesz.

én ebbe beleőrülök!

Istenem mi célod van ezzel???? mit akarsz elérni ezzel? hisz Ő elérhetetlen és sose fog szeretni engem!!!!! akkor mért kell szenvednem?????